Animációs képzés a Magyar Iparmûvészeti Egyetemen
2005. február 22.
M. Tóth Géza 1961-ben a Magyar Iparmûvészeti Fõiskola Díszítõfestõ Tanszékén kísérleti jelleggel indult az elsõ animációs filmes osztály. Az animációs szakma szakember-utánpótlására létrejött elsõ évfolyamon végzett többek között Gémes József (olyan filmek késõbbi rendezõje, mint pl. Hugó, a víziló; Daliás idõk; Vili, a veréb) és Richly Zsolt (a Kockásfülû nyúl; Fabulák; Háry János c. filmek rendezõje) is. Az elsõ osztályt a graduális képzésben sokáig nem követte második. Az animációs tervezõk oktatása a fõiskola és a Pannónia Rajzfilmstúdió közösen szervezett tanfolyamain, és esti képzésén történt. A magyar animációs filmgyártásban sokáig egyeduralkodó stúdió és a fõiskola azután is kapcsolatban maradt, amikor 1981-ben újraindult a nappali tagozatos képzés. A speciális technológiát és ismeretet igénylõ oktatás számára a Pannónia biztosította a technikai hátteret, és a szaktanárokat (itt tanított többek között Dargay Attila, Nepp József és Jankovics Marcell is). A stúdióban készült a vizsga- és diplomamunkák zöme, a végzõsök is ott remélhették a karrierjük indulását. Az újrainduló oktatás jól betöltötte a szerepét, a nagyrészt már a fõiskola elõtt is a szakmában dolgozó hallgatók a diploma után tervezõként, rendezõként, animátorként helyezkedtek el a stúdióban. A rendszerváltás körüli években egyre több animációs, vagy animációval is foglalkozó mûhely alakult; a Pannónia monopolhelyzete fokozatosan megszûnt. A végzõs hallgatók számára már nemcsak a nagy múltú stúdió jelentette az egyetlen munkalehetõséget, így csak idõ kérdése volt, hogy az meddig tudja, illetve meddig akarja magára vállalni az oktatás terheit. A Pannónia fõiskolai képzésben vállalt szerepe természetesen nem szûnt meg egyik napról a másikra, de egyre nagyobb problémát jelentett, hogy az önálló technikai háttérrel alig rendelkezõ szakirány hallgatói a vizsgamunkák elkészítésénél már nem támaszkodhattak automatikusan a stúdió infrastruktúrájára. A 90-es évek második felére ezért a legfontosabb feladat a szak önállóságának biztosítása lett. Megalakult a Diplomafilm Alapítvány, és lassan létrejött a szak önálló technikai háttere is. Az új helyzetben újra kellett fogalmazni az animáció szak szerepét is. A 2001-ben felújított egyetemi épületrészben helyet kapó szak jelenleg a hagyományos rajz- és bábfilmstúdióban irányító szerepeket is ellátni képes tervezõk és rendezõk, ezen kívül a mozgóképes látványtervezés, a reklám és a multimédia különbözõ területein tervezõként alkotó szakemberek képzését célozza meg. A szakiránynak ugyancsak fontos feladata, hogy - szellemi és alkotó mûhelyként - a hallgatóknak továbbra is lehetõséget biztosítson egyedi animációs filmek létrehozására is. Az oktatás gerincét az ún. „tervezési feladatok” adják. Ezek jelenleg a következõk:

2. Félév: mozgókép-tárgy. Olyan installáció tervezése és kivitelezése, amely által létrejön a mozgókép-illúzió.
Magának a szónak, „animáció” a pontos jelentése: valami élettelent megeleveníteni, lélekkel, élettel felruházni. Ennek megvalósítása az animáció gyakorlatában azt jelenti: megmozgatni. Ilyen értelemben az animáció azon a fiziológiai tényen alapul, hogy ha gyors egymásutánban egymástól csak kis mértékben eltérõ állóképeket látunk, azt szemünk „tehetetlenségénél fogva” nem állóképek sorozataként, hanem mozgóképként értelmezi. A tervezési feladat során a hallgatók az animáció legelemibb megjelenési lehetõségeivel kísérleteznek, ill. ismerkednek meg.

3. Félév: dramaturgiai gyakorlatok. Egy-két hetes feladatok a mozgóképes tartalomközvetítés képességének elsajátítására, a szituációs gyakorlatoktól a storyboardig.
Az animáció leggyakoribb és legnépszerûbb elõfordulása a valamilyen történet megjelenítésére készített animációs film. Ennek idõbeli szerkezete, dramaturgiája nem azonos a beszélt, vagy az írott nyelv logikájával. A félév tervezési feladatai olyan „fordítási gyakorlatok”, amik célja a két „nyelv” közötti különbségek és hasonlóságok felismerése, megismerése. Az animációs film képes forgatókönyve az un. „story-board” tartalmazza mindazokat a mozgatásra, timingra, beállításokra, és a film hangjára vonatkozó utasításokat, valamint technikai megoldásokat, amik alapján a készítendõ film megítélhetõ, ill. gyártható. A félév során a hallgatók elsajátítják a képes forgatókönyv kódrendszerének alkalmazását és értelmezését.

4. Félév: tárgyanimáció. Tárgyak megelevenítése, karakterré formálása, új viszonyba helyezése megmozdításuk, megmozgatásuk által.
Minden animálható és animációban minden lehetséges. A körülöttünk lévõ tárgyak a jelentésüket tekintve érdekes kettõsséget mutatnak. Egyszerre jelentik egészen triviálisan csak-sajátmagukat, és egyszerre képesek arra, hogy személyek, vagy egész történetek attribútumaivá, jeleivé váljanak. Ahány kontextusba kerülnek, annyi jelentésük lehet, olykor mind az elsõdleges jelentéstõl, mind az egyéb ismert olvasatoktól gyökeresen eltérõk.
A félév tervezési feladata a fenti gondolatokra épülõ egyedi rövid animációk elkészítésének lehetõségén túl gyakoroltatja a korábbi szemeszterben megismert dramaturgiai fogásokat. A feladat kapcsán elõkerülnek olyan további jellemzõ kérdések is, mint a karakterek tervezése, egyénítése és mozgatása, a kamerahasználat, a világítás, a hang használata, és a vágás.

5. Félév: rajzfilm. Rövid rajzfilm tervezése és kivitelezése adott dialóg és grafikai stílus alapján.
A klasszikus - filmkamerával készülõ - animációs filmes mûfajt két nagy részre oszthatjuk fel. Vannak filmek, amelyek a különbözõ két dimenziós ábrázoló technikákra épülnek és olyanok, amelyek térbeli alakzatok mozgatásával érik el a kívánt hatást. Az animációs filmstúdiók két legjellemzõbb típusa, a rajz- és a bábfilmstúdió is ezt a felosztást követi, egymástól jól megkülönböztethetõ gyártási logikájával, szakember- és eszköz-igényével. A következõ két félév tervezési feladatai a stúdió rendszerben mûködõ rajz-, ill. bábfilmkészítést modellálják. Ebben a szemeszterben az eddig tanultakhoz képest leginkább új elem a hangzó dialóg mozgóképi feldolgozása, a rajzban animált szájszinkron.

6. Félév: bábfilm. Rövid bábfilm (vagy egyéb, kamera alatti mozgatással készülõ animáció) tervezése és kivitelezése megadott szinopszis alapján.
Az elõzõ félévhez hasonlóan a hallgatók keze most is „meg van kötve”. Az elõzõ feladatnál a grafikai stílus és a hangzó anyag volt adott, ebben a szemeszterben a készítendõ film sztorija, szinopszisa. Ez alapján kell a film idõbeli szerkezetét, a figurák karakterét és a film hangzó világát megtervezni, és egy adaptív animációs eszközt, (anyagot és stílust) kifejleszteni.

7. Félév: interaktív film. A nézõ aktivitását is alkalmazó dramaturgia használatával konkrét, alkalmazott jellegû tervezési feladat (saját mozgó portfolio, reklám, internetes arculat) tervezése és kivitelezése web-site vagy CD-rom formában.
A félév során a multimédia területén kell önálló produkciót létrehozni, így a tervezési folyamatban átértékelõdnek azok a fogalmak (lineáris dramaturgia, filmidõ, lejátszási idõ), amelyek a hagyományos mozgóképes történetmesélés elhagyhatatlan velejáróiként ismertek. A feladat arra ösztönzi a hallgatókat, hogy kihasználva az interaktivitás lehetõségeit, kísérletezzenek egyedi és újszerû megoldásokkal a jelenetfûzés, információközlés, tetszõlegesen változtatható képi és hangi összefüggések területein, mely egyben játék az idõvel is. A feladat kivitelezése során a hallgatók alapvetõ ismereteket szereznek azokról a speciális számítógépes eszközökrõl, melyek elengedhetetlenek a multimédia területén tevékenykedõ tervezõk számára.

8. Félév: televízió-animáció. Televíziós spot/ID/klip/reklám tervezése és kivitelezése szabadon választott animációs technikával, megadott témában.
Összetett tervezési feladat, melyben integrálandók azok az ismeretek, melyeket a hallgatók a mozgókép, tipográfia, illetve a zene (hang) területén sajátítottak el korábban A tervezés folyamán figyelembe kell venniük és alkalmazkodniuk kell a felhasználási területek sajátosságaihoz, mint például egy televíziós csatorna arculata, stílusa, az adott TV-mûsor témája, célközönsége, jelentkezési idõpontja, gyakorisága valamint formája. Ismereteket kell, hogy szerezzenek az együttmûködésrõl, a közös munkáról, mely elengedhetetlen a produkció többi alkotójával (rendezõk, szerkesztõk, stb.). A technika kiválasztásában maximálisan érvényesülniük kell azoknak a szempontoknak, amelyek a nézõk elérését, az üzenet, információ, termék kommunikálását a lehetõ legjobb hatásfokkal szolgálják.

9. Félév: diploma elõkészítés. Szabadon választott témájú és technikájú animációs feladat munkatervének, látványterveinek, story-boardjának és hangos animatikjának az elkészítése.
Az animáció - mûfaji sajátosságaiból adódóan - rendkívül idõigényes. Ezért alakult ki a szakon az a hagyomány, hogy a diplomamunkát - ami a korábbi évek tapasztalatainak egy magasabb szintû összegzése kell legyen - a hallgatók két félévig készíthetik. Ebben a szemeszterben a program kiválasztása, a látvány megtervezése, a forgatókönyv, és az un. „animatik” elkészítése a feladat. Ebben a stádiumában a program milyensége, és a várható végeredmény már jól megítélhetõ, de még bõséges lehetõség van a módosításokra. A diploma témájára és mûfajára hagyományosan a hallgatók tesznek javaslatot, a szakirány tanárai ezt diploma-programként elfogadhatják vagy elutasíthatják. A hallgatók választása a leggyakrabban az egyedi képi világú, „szerzõi” animációs film mûfajára esik, de készülnek a szakirányon alkalmazott jellegû animációs diplomamunkák, illetve interaktív lehetõségeket alkalmazó alkotások is.

10. Félév: diploma kivitelezése. A hallgató, az általa választott konzulens tanár javaslatainak figyelembevételével az elõzõ félévben elõkészített, és a szakirány tanárai által jóváhagyott diplomamunkáját kivitelezi. A munka során felmerülõ, a tervezési feladathoz kapcsolódó elméleti és technikai kérdéseket a konzultációkon lehet megvitatni. Ezekre az utolsó félévben a szakirány egyéb szervezett keretet (órarendi órákat) már nem biztosít. A munka kivitelezését a hallgató a saját lehetõségeihez, és a programja jellegéhez mérten az egyetemtõl különbözõ helyszíneken (filmstúdió, televízió, stb.) is végezheti. Ennek megszervezésében szintén a konzulens tanár segít.